Télapó
Hé! Hahó! Négy fakó rénszarvason száguldó
Nagy szakállú Télapó.
Hegyen völgyön hull a hó!
Öblös zsákod minden jóval megrakó,
Szorgos kezű sok manó
Noszogat már, jó apó.
Kis Kató, nagy Janó csodaváró ámuló,
Véled gyakran álmodó
Rólad suttog, vén apó.
– Hó! Hahó! Négy fakó szánkóhúzó,
Száguldó rénszarvasim! Induló!
Nem késhet a Télapó!
Hull a hó. Pustoló. Angyalszárnyon táncoló
Gyémántszemű églakó.
Vele jön a Télapó.
Karácsony
Angyalok szárnyán száll a karácsony.
Oly szép a világ ma,
A várakozó.
Gyúlnak a fények a fenyő ágán.
Oly áldott az este,
A békehozó.
Asztalon ízes az ünnepi étek,
És vár az ajándék
A földi a jó.
Szívekben ébred a megbocsátás.
Oly édes az ünnep,
Az enyhet adó.
Ajkakon csendül halleluja,
Mert eljött a Jézus,
A megváltó.
Csiga bácsi
Házasan csíszik a csúszik a
Sárban a vén csiga bácsi.
Bólogat. – Ó, ez a sár!
Lassú a csigabatár.
Csetneki csikaja csettint a
Vén csiga szarvai közzé.
– Húzz bele! Gyí, paci már!
Lassú a csigabatár.
Csattan az ostora jajgat a
Vén csiga. Végre megérti.
Nincs lova, csak maga jár.
Hisz ő a csigabatár.
Színleg barát
Róka a nyuszinak színleg barátja,
Ki fojtani készül
Az erdei kénsavas kútba.
Éppen a kút fele csalja.
Látod az erdei kúton a kávát?
Ülj oda szépen!
Míg hozok néked egy répát,
Nézzed az égen a gólyát.
Nyuszi az égen a gólyát
Kémleli. Észrevevé nos a róka,
Földre lapulva kivár.
Lódul a kút fele már.
Ugrik a nyuszi a kútkáváról
Látva a rókát.
Így esik végül is hát
Kútba a színleg barát.